Fekvése: Salgótarjántól délkeletre, a Zagyva mentén, Homokterenye és Bárna közt fekvő település.

Története: Mátraszele nevét 1304-1321 között említette először oklevél a Rátót nemzetség birtokaként, ekkor Fel-Szele és Al-Szele nevek alatt említették az oklevelek.

1449-ben Kürt és Zobor helységekkel együtt; a serkei Lorántffyak földesúri hatósága alá tartozott és e család birtoka volt még 1481-ben is. 1548-ban Jánossy Pál és Feleki Lestár voltak birtokosai. A település a későbbi összeírásokban nem fordult elő, majd 1715-ben 8 magyar, 2 tót, 1720-ban pedig 9 magyar háztartását vették fel az összeírásba. 1770-ben Ráday Gedeon, Darvas Ferenc, Gyürky Pál és Balogh Péter voltak birtokosai, a 19. század elején pedig Lázár Pál és az Oláh család volt birtokosa. Az 1900-as évek elején pedig az Északmagyarországi Kőszénbánya Társaság volt itt a nagyobb birtokos, melynek itt több kőszénbányája is volt. A községhez tartoztak: Csibaj-bánya, Jánosakna, Darazsik-puszta, Peles-puszta, Vizvölgy és Boronyi-bánya nevű lakott helyek is. A 20. század elején Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott. Forrás: Wikipédia

Polgármestere 1990-től napjainkig Vincze László, aki a hosszú évtizedek alatt mindvégig elkötelezett a falu egyik legfőbb megtartó ereje, az iskola működése mellett.

„ Az iskola akkor van jó helyen, ha a gyermek számára gyalogszerrel elérhető.”

A SÁI Gárdonyi Géza Tagiskolája Mátraszelén, Salgótarjántól 12 km-re található. A jogszabályi előírások miatt Mátraszele község önkormányzata 2007-ben kötötte meg Salgótarján városával az intézményfenntartó társulást. A kezdetekben 6 évfolyammal működtünk, azonban a 2010/2011-es tanévben már egyre világosabbá vált számunkra, hogy realitása elsősorban az alsó tagozat megtartásának van, és a szülők részéről is elsősorban erre van igény.

Olyan döntést kellett hozni, ami a falu, a gyerekek, és a pedagógusok számára is a legjobb megoldás, valamint a legkevesebb negatív hatással és fájdalommal jár. Az mindenki számára világos és egyértelmű volt, hogy a meglévő létszámmal már finanszírozhatatlan az intézmény. Azonban az is tény, hogy a település szempontjából az iskolának elsődleges szerepe van. Éppen ezért a jövőt egy jól működő és finanszírozható alsó tagozatos iskola fenntartásában láttuk, és a 2011/2012-es tanévet már ebben a formában kezdtük el.

Jelenleg összevont osztályban, valamint csoportbontásban 1-2. és 3-4. osztályban folyik az oktatás és van egy napközis csoportunk. A szakos ellátottságunk teljes. Diákjaink részt vehetnek angol nyelv, informatika, néptánc, hittan, etika oktatáson is. A tehetséggondozás mellett nagy gondot fordítunk a hátránykompenzációra.
Tanulóink számára továbbtanulás szempontjából egyenes út vezet a SÁI valamennyi tagintézményébe.

Infrastruktúra, eszközellátottság: Az iskola épületének egy része több mint száz éves, melyet az önkormányzat az utóbbi két évtizedben részlegesen többször felújított. Ez a felújítás azonban elsősorban a tető, a fűtés és a világítás korszerűsítését jelentette. Az épület mind esztétikai, mind energia-takarékossági szempontból megérett egy nagyobb rekonstrukcióra. Önkormányzati támogatásoknak és pályázati forrásoknak köszönhetően az eszközellátottságunk a kor követelményeinek megfelelő.

Gárdonyi Géza

Ziegler Géza 1863. Augusztus 3 – 1922. Október 30.) író, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).

Gyermekkora:

Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879) szászországi származású gépészlegény, majd később Bécsben folytatott gépészmérnöki tanulmányokat.
Édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú.
A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort. Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.
1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.
1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.

Pályafutása:

Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.

Forrás: https://antikvarium-konyv.com/gardonyi-geza/